E sorok szerz�je el�sz�r h�rom percesen dics�rte meg a gyermek�t, hogy az milyen �gyesen a vil�gra j�tt, �s m�g egy napos sem volt, amikor m�r telek�rt�lte a k�rh�zat azzal, hogy az �jsz�l�tt val�sz�n�leg t�pl�lkoz�si vil�grekordot �ll�tott fel az �tkez�senk�nti 30 grammos mennyis�ggel. �m egy k�zelm�ltban megjelent amerikai kutat�s szerint lehet, hogy mindezzel egy l�k�st adott annak, hogy torz szem�lyis�g� feln�tt legyen sz�prem�ny� csemet�j�b�l.

E felm�r�s ugyanis arra a meg�llap�t�sra jutott, hogy narcisztikus szem�lyis�get nevel�nk, ha minduntalan, sokszor an�lk�l, hogy meg�rdemeln�, azt ism�telgetj�k a gyerekeinknek: "te k�l�nleges vagy", s elv�rjuk t�l�k, hogy ezt el is higgy�k. A kutat�st vezet� Jean Twenge, a San Dieg�-i �llami Egyetem professzora �gy v�lte: az USA-ban elterjedt oktat�si-nevel�si gyakorlat k�vetkezt�ben az amerikai gyerekek hihetetlen�l fontosakk� v�lnak saj�t maguk sz�m�ra.

A pszichol�gusok 1982 �s 2006 k�z�tt t�bb mint 16 ezer egyetemist�val v�geztett�k el az �gynevezett narcisztikus szem�lyis�gi tesztet. A megk�rdezetteknek p�ld�ul olyan �ll�t�sokra kellett reag�lniuk, mint "Ha �n ir�ny�tan�m a vil�got, sokkal jobb hely lenne", "Azt hiszem, �n k�l�nleges ember vagyok" vagy "�gy �lem az �letem, ahogy �n akarom".

A kutat�k meg�llap�t�sa szerint mostanra az egyetemist�k k�tharmad�nak volt �tlagosn�l magasabb az �n-k�zpont�s�got m�r�, �gynevezett NPI-�rt�ke, m�g 1982-ben csak kevesebb, mint egyharmad�nak.

A tanulm�ny t�rsszerz�je szerint az �nim�dat j�rhat bizonyos el�ny�kkel, de ezek elt�rp�lnek a h�tr�nyok mellett. Ilyen lehet, hogy ezek az emberek nem k�pesek hossz� t�v�, szoros kapcsolatokra, hajlamosabbak a h�tlens�gre. J�tszm�kat j�tszanak, m�sokkal szemben tisztess�gtelen m�don, t�lkontroll�ltak, �s id�nk�nt er�szakosak.

Ugyanakkor, ahogy err�l egy nemr�giben az MSNBC-n megjelent cikk is besz�mol, komoly vita folyik az Egyes�lt �llamokban a tanulm�ny bizonyos meg�llap�t�sir�l. Az �r�sban megsz�lal�k egy r�sze nem osztja a n�zetet, amely szerint a sok dics�ret sz�rnyetegg� v�ltoztatja a sr�cokat. Azt viszont az elismer�s-p�rtiak is osztj�k, hogy nem mindegy, mi�rt, �s hogyan veregetj�k v�llon a kiskor�t: a dics�ret megalapozott �s �szinte - vagyis hiteles kell, hogy legyen. 

Emberb�l vagyunk, nem istenb�l

A mitol�gia szerint N�rcisz egy gy�ny�r� fiatalember volt, akibe sz�mtalan nimfa szeretett bele, de � hideg �s elutas�t� maradt. A n�k az isteneket k�rt�k, hogy b�ntettess�k meg a g�g�s ifj�t, s a bossz� nem maradt el: egy forr� ny�ri napon az ifj� N�rcisz, szomj�t oltand� a v�z f�l� hajolt, �s amikor megl�tta �nn�n arck�p�t azonnal beleszeretett. Amikor azonban megpr�b�lta el�rni im�data t�rgy�t, a v�zbe zuhant, �s ott lelte hal�l�t.

Csernus Imre pszichol�gus szerint, N�rcisz XXI. sz�zadi ut�dai enn�l �sszetettebbek. A doktor �gy fogalmazott: a narcisztikus szem�lyis�gben az egoizmus nagyon magas szinten van jelen. "Ma arra az emberre mondjuk, hogy narcisztikus szem�lyis�g, aki �nz�, egy�ltal�n nem fogadja el a kritik�kat, s�rt�d�keny, lobban�kony, kik�ri mag�nak a m�sok v�lem�ny�t, �s mindig mindent � tud legjobban. Az ilyen t�pus� embernek nagyon fejletetlen az �rzelmi intelligenci�ja, s ez ahhoz vezet, hogy az �rz�seket nem meg�li, vagy kimondja, hanem ink�bb elfojtja, �s lenyomja �nmag�ban."

Aranyketrec vagy haveri nexus

<< 2/3. oldal >>

A Montessori-m�dszer A Montessori-m�dszer Maria Montessori olasz orvos �s pedag�gus nev�hez f�z�dik, aki 90 �vvel ezel�tt nyitotta meg els� int�zm�ny�t Casa dei Bambini n�ven R�m�ban. P�r �v m�lva a m�dszer m�r elterjedt Nyugat-Eur�p�ban �s Amerik�ban is, majd nemsok�ra ismertt� v�lt minden kontinensen. A Montessori pedag�gia c�lja az, hogy nyugodt, b�k�s l�gk�rben egym�ssal toler�ns, seg�t�k�sz, tev�keny gyermekeket neveljen. A gyermekek saj�t tapasztalatok alapj�n, �n�ll�an tesznek szert az alapvet� ismeretekre, probl�mamegold� gondolkod�sra. C�l az is, hogy lelj�k �r�m�ket az ismeretszerz�sben, a kreativit�sban, �nmaguk fejleszt�s�ben. Alapszab�ly, hogy egym�st nem szabad zavarni, b�ntani, rombolni. A gyermekek megtanulj�k kiv�rni egym�st, �s tisztelni a m�sik foglalatoss�gh�t. Megtanulnak �r�lni a m�sik eredm�nyeinek, seg�teni egym�son. Itt a c�l az �sszetartoz�s, az egym�sra figyel�s, az �nfegyelem �s a felel�ss�gtudat kifejleszt�se. (Forr�s:montess.hu) F�rum Kamasznevel�s Azzal, hogy a ilyenfajta torzul�s�rt a sz�l� is felel�ss� tehet�, Csernus Imre r�szben egyet�rt: "Ha egy sz�l�, �tbillenve az egyens�lyon, folyamatosan azt hangs�lyozza gyermek�nek, hogy � a legszebb, a legokosabb, de emellett nem tolm�csolja fel� a megfelel� kritik�kat, �s nem szor�tja mindezt megfelel� keretek k�z�, akkor bizony elrontja a gyereket." - mondja a pszichi�ter, �s hozz�teszi: erre persze nem ez az egyetlen m�dszer. "Az egyik leggyakoribb sz�l�i viselked�sforma, az �gynevezett aranyketrec t�pus� magatart�s, amikor egy sz�l� mindent megad, �s megenged a gyerek�nek; a m�sik pedig, amikor valaki a gyermek�t a batr�tjak�nt kezeli. Ut�bbi - b�r az aranyketrec-t�pus� hozz��ll�sn�l els�re jobban hangzik -, az�rt k�l�n�sen rossz, mert a gyereknek is feln�ttnek is megvan a saj�t poz�ci�ja, �s ha valaki ezt a kett�t �sszekeveri, azt tapasztalja, hogy a gyerek egy id� ut�n nem tiszteli �t, mert azt hiszi: � is megtehet mindentt, amit a feln�tt megtehet." Csernus emellett az�rt fontosnak tartotta hangs�lyozni, dics�retre term�szetesen sz�ks�g van: "Az eg�szs�ges m�rt�k� sz�l�i dics�ret megtan�tja a gyereket arra, hogy embereb�l vagyunk �s nem isteneb�l."  "Az�ta szaporodtak meg a szem�lyis�gzavaros emberek, ami�ta a �lettemp� felgyorsult, �s nem foglalkozunk bels� vil�gunkkal. Az�ta egyre t�bben esnek sz�t fiatalon" - v�li a szakember. Nem az �letre k�sz�l, hanem �l L�tezik ugyanakkor egy pedag�giai m�dszer, amely programszer�en is fukarkodik az elismer�ssel: ez a Montessori ir�nyzat. Ennek egyik k�pvisel�je, az egyik budapesti szem�lyis�gk�zpont� iskola, az Alternat�v K�zgazdas�gi Gimn�zium (AKG) egykori pedag�gusa, N�dori Gergely. "A Montessori pedag�gi�nak van egy alapelve - ami els�re kicsit megd�bbent�nek t�nik - miszerint sem b�ntetni, sem jutalmazni nem szabad, m�ghozz� az�rt, mert maga a rendszer arra �p�l, hogy egy kiz�r�lag bels� kontrollos, �s bels� motiv�lts�g� tanul�s alakuljon ki a gyerekekben"- magyar�zza a tan�r. "Ha nem az elv�gzett munka a jutalom, hanem a tan�r dics�rete, akkor m�r nem a bels� kontroll ir�ny�t." A sz�l�i dics�retr�l azonban m�r m�s a tan�r �r v�lem�nye: szerinte a sz�l�nek az a dolga, hogy elismerjen. "A legnagyobb bajok abb�l vannak, hogy ha a gyerek nem �rzi a sz�l�i elfogad�st. A gyereknek biztosan nem tesz j�t, ha a sz�l� - ak�r programszer�en, nevel� sz�nd�kkal - nem hajland� �t megdics�rni." "Az iskola persze m�s: egy j�l bez�rt t�r - folytatja N�dori - amely akkor j�, ha  min�l kevesebb korl�toz�ssal pr�b�lja a di�k szem�lyis�g�nek kibontakoz�s�t seg�teni." N�dori Gergely szerint, mindemellett az AKG az�rt egy k�l�nleges int�zm�ny, mert ott egy�nenk�nt kezelik a di�kokat, szem�lyre szabott m�dszerekkel nevelnek. "Ha egy gyereknek arra van sz�ks�ge, akkor megdics�rik, de ha az tesz j�t neki, akkor a kritik�val szembes�l. Ezt fejezi ki az iskola szlogenje is: "A gyerek nem az �letre k�sz�l, hanem �l". �szint�n �s m�rt�ktelen�l << 3/3. oldal �tlagosb�l els�k Vekerdy Tam�s em�tette k�s�rletet Robert Rosenthal amerikai pszichol�gus v�gezte el, egy San Franciscoi iskol�ban k�zel negyven �vvel ezel�tt. A vizsg�lat sor�n egy amerikai iskola h�rom tan�r�nak azt mondt�k: �k az iskola legjobb tan�rai. Kit�ntet�sk�nt mindegyik�k kap egy oszt�lyt, amelyben az int�zm�ny legtehets�gesebb di�kjaik vannak. Azt v�rt�k t�l�k, hogy az oszt�lyok eredm�nyei 20-30 sz�zal�kkal javuljanak az el�tt�k �ll� �vben. Az �v v�g�re a h�rom oszt�ly nem csup�n az iskol�ban volt a legjobb, hanem az eg�sz San Francisco-�b�l k�rny�k�nek iskol�it tekintve is. Csak ekkor tudt�k meg a tan�rok, hogy ahogy a di�kokat, ahogy �ket is v�letlenszer�en v�lasztott�k ki, nem pedig a teljes�tm�ny�k alapj�n. Ez volt az �gynevezett Pymagilon-k�s�rlet. "A pozit�v meger�s�t�s �gy kell, mint egy falat keny�r - v�li ugyanakkor egy m�sik szem�lyis�gk�zpont� iskola vezet�je. Rab Andr�s, a Kincsesh�z Mag�niskola  igazgat�ja szerint, ha a "t�ldics�retr�l" besz�l�nk, akkor azt is meg kell vizsg�lni, hogy milyen okb�l tessz�k ezt. Az �nbizalmat akarjuk seg�teni, vagy egy egzakt �rt�kel�st akarunk adni. Rab Andr�s szerint az el�bbiben nem �llunk t�l j�l. "Szinte m�r reggel az �bred�sn�l, a cip�bek�t�s�n�l s�r�l a gyerek �nbizalma." - mondja. Pedig a pozit�v meger�s�t�s olyan kapukat, �s kommunik�ci�s csatorn�kat nyithat meg, amelyek hihetetlen eredm�nyekkel j�rhatnak. "Nem a saj�t nyomorunkba, a saj�t bajunkba, �s �lland� negat�v t�teleinkbe kellene a gyerekkel k�z-a-k�zben beles�ppedni, hanem �pp ellenkez�leg - agyondics�rni." Rab Andr�s szerint a dics�retnek �s a pozit�v meger�s�t�snek nincs fels� hat�ra. "Beborul a kommunik�ci�, ha ez hi�nyzik." Persze abban � is egyet�rt, hogy dics�rni csak hitelesen szabad. Egy puf�k kisl�nynak nem szabad azt mondani, hogy van olyan sz�p, mint a tv-ben l�tott karcs� modellek, de �reztetni kell vele, hogy az � �rt�kei ett�l m�g nem s�r�lnek. �s mi a helyzet a szid�ssal? Rab Andr�s �gy gondolja: semmi �rtelme. Amikor a sz�l� szidja a csemet�t, vagyis indulatot k�z�l. "A gyerek k�t m�don reag�lhat a szid�sra: vagy f�lelmet mutat, �s csak n�z, nagy szemekkel, ezzel m�g jobban felideges�tve a feln�ttet, vagy bedacol, elrohan �s bev�gja az ajt�t. Ilyenkor csak a nyugalomnak van helye - de mivel a gyerek nem felt�tlen�l fogadja el a tan�csot, ne a tan�csad�, a "megmond�" szerep�ben tetszelegj�nk, hanem ink�bb arr�l besz�lj�nk, mi hogyan csin�ltuk volna." - javasolja az igazgat�. A j�zan paraszti �sz "Pr�b�ljunk norm�lisak lenni - v�g bele Vekerdy Tam�s gyermekpszichol�gus, aki szerint igen lapos meg�llap�t�s az, hogy a dics�ret narcisztikuss� teszi a gyereket. "Csak az a k�ros, ha valaki divatb�l dics�r, �s nem is gondolja komolyan." A pszichol�gus ugyanakkor �gy v�li: ha a feln�ttekben,  tan�rokban �s sz�l�kben van egyfajta elv�r�s a gyerekkel szemben, az adott esetben m�g hasznos is lehet. Ennek al�t�maszt�s�ra egy m�sik k�s�rletet hozott fel, amelynek sor�n, egy iskol�ban, kalapb�l kih�zt�k n�h�ny di�k nev�t, akiket szint�n v�letlenszer�en kiv�lasztott tan�rok gondjaira b�ztak - �m tan�r is, di�k is �gy tudta: az�rt az elismer�s, mert �k az iskola legjobbjai. Azt a feladatot kapt�k, hogy n�velj�k a teljes�tm�ny�ket k�t �ven bel�l. �s, b�r sem a gyerekek, sem a tan�rok nem voltak sem jobbak, sem rosszabbak, mint a t�bbiek, val�ban jobb teljes�tm�nyre voltak k�pesek. M�sr�szr�l viszont a dics�retnek sok fajt�ja van: n�ha el�g egy szemvillan�s, egy h�tba vereget�s, egy kacsint�s. "Ha az kell, legyek cinkosa a gyereknek, �s igyekezzek �tseg�tni az �let �s az iskola k�l�nb�z� neh�zs�gein. Arra pedig, hogy eld�nts�k, mikor mire van sz�ks�ge, javallott a j�zan paraszti esz�nket haszn�lni"- fejezi be Vekerdy. Kov�cs M. Veronika